Основна Школа "Фејеш Клара" Кикинда - Szentes

Szentes – Odaja halom

A mokrini határ egyik bizonyára legfontosabb régészeti lelőhelyét, a falu központtól kb. 3,5 kilométerre délnyugatra, egy magas partos emelkedőn lelhetjük meg, melyet három oldalról alacsony, lapályos terület ővez, ahol még két évszázadnak ezelőtt az Aranka (Harangod) folyó árterületе terjeszkedett.

A mokrini határ ezen részét manapság Szentesnek hívják, a 13-15. században e helyen virágzó Szenteltegyház helység nyomán, melyet akkoriban a magyar királyok zsoldosaiként hírhedté vált kunok lakták.

A kunok tulajdonképpen a kipcsak török népek családjából származnak és a 13. század közepén IV. Béla magyar király közbenjárására érkeztek a Pannón-síkság területére. Annak idején a Tiszántúl és a Duna-Tisza közén három kiváltságos kun kerület alakult meg, ahol az oda telepített kun lakosság a régi honból megőrzött nomád életformát űzte a továbbiakban is. A legkisebb kiváltságos kun körzet - a Szenteltszék, az Aranka folyótól délre, a mai Mokrin, Nagykikinda és Padé közötti területen alakult ki, s több kun települést is magába foglalt (köztük Szajánt is). Ennek központi települése volt Szenteltegyház, azaz Szentes.

Mivel a kunok ügyes lovas-íjász harcosok hírében álltak, a magyar uralkodók is gyakran bevetették hadaikat külföldi hadjárataik során. A 13-14. században a kun zsoldos csapatok a magyar uralkodók csehországi, morvaországi, ausztriai és sziléziai hadjárataiban is részt vettek. Egy 1282-es lázadás után a kun lakosság egy része a szomszédos Szerbiába és Boszniába menekült, majd ott egy részük Milutin szerb király zsoldjába állt.

Május hó elején a középkori település helyét jártuk be. A lelőhely központi részén az ún. Kamara-domb (Odaja-humka) emelkedik, amely e terület domináns pontjának számít. A szóban forgó magaslat valójában a középkori település templomának és temetőjének maradványait rejti maga alatt, mely épületet a középkor végén valószínűleg kisebb erődítménnyé alakítottak át. Felszínét járva nagy mennyiségű kiszántott középkori téglatöredékre és emberi csontok sokaságára bukkanunk, amelyek a helyi nekropoliszból származnak. Déli irányban haladva e magas partszakaszon, csakhamar a hajdani szentesi mezőváros nyomaira találunk. A partszakasz ezen részén több száz méter hosszan 11-15. századi kerámia-törmelék (cserépüstök, tálak, fazekak) sokaságára találni.

A galériában megtekinthetők a helyszínről és a helyi leletekről készült legújabb felvételek, amelyek 2024. május elején készültek.